Így élje meg az otthonápolás jó oldalait!
A demenciában szenvedő pácienseket ápoló hozzátartozót gyakran a „láthatatlan második beteg”-ként emlegeti a szakirodalom.
A demenciában szenvedő pácienseket ápoló hozzátartozót gyakran a „láthatatlan második beteg”-ként emlegeti a szakirodalom. Ennek oka, hogy demens szeretteink ápolása hatalmas terhet ró ránk, amellyel nem könnyű megküzdeni: az ápolásban napi szinten részt vevő rokonoknak igen nehéz érzelmekkel, gyakran komoly depressziós tünetekkel kell megbirkózniuk. Előző cikkünkben ezeket a negatív érzéseket vettük sorra, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, az ápolószerepnek kifejezetten pozitív oldalai is lehetnek.
A kutatások szerint demens szeretteink ápolásának gyakran pozitív érzések, elégedettség lehet a jutalma. Az ápolásban részt vevő rokonok 73 százaléka beszámolt a dolog valamilyen pozitív hozadékáról: fontosnak és felelősnek érezték magukat, úgy érezték, új fajta, szorosabb kapcsolatot tudtak kialakítani beteg szerettükkel, vagy a kapcsolatuk új szintre lépett. Minél több pozitívumot tudtak megjelölni a megkérdezettek, hosszabb távon annál jobban viselték a szerepükből adódó mindennapi stresszhelyzeteket, kevésbé kimerítőnek élték meg a feladatot és kisebb eséllyel váltak depresszióssá.
A kutatók egy további érdekes összefüggést is felfedeztek: a tanulmány afroamerikai résztvevői általánosságban sokkal pozitívabban élték meg a demens hozzátartozójuk ápolását. A kulturális és spirituális különbségek mellett a szakemberek szerint ennek hátterében az állhat, hogy ők gyakrabban élnek nagyobb családokban, illetve közösségekben – vagyis körükben ritkábban fordul elő, hogy egy-egy demenciában szenvedő idős ápolása egyetlen személyre hárul. Többnyire mindenütt létezik egy „elsődleges” ápoló, aki együtt él a beteggel és a napi rutin feladatokat – fürdetés, étkezés – végzi, ugyanakkor az ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz szállítás már nem az ő dolga.
A fenti tényezők természetesen hatnak egymásra: a kimerültség csökkenti a pozitív hozzáállás esélyét, a pozitív hozzáállás hiánya pedig további kimerültséghez vezet, ördögi körként. A pozitívumok megéléséhez még valami, egy egyszerűnek tűnő, de igen fontos tényező volt szükséges: az ápolást végző hozzátartozó egészsége. Minél egészségesebb volt mind testileg, mind lelkileg, annál inkább meg tudta élni a szerep jó oldalait – és a jó oldal megélése tovább védte a stressz és a depresszió fenyegetése ellen.
Milyen tanácsokat adhatunk a fentiek alapján? Ha Ön demenciában szenvedő szerettét ápolja, az alábbi három szabályra érdemes figyelnie:
Kérjen segítséget!
Közhely, de nem hangsúlyozható eléggé, hogy nem terhelhető az összes munka és felelősség egyetlen emberre. Lehet, hogy más hozzátartozók, távolabbi rokonok, illetve a háziorvos vagy az önkormányzat révén igénybe vehető segítség csak ritkán vagy korlátozottan érhető el, de amit lehet, használjon ki – és ha elsőre nem kap megfelelő segítséget, kérjen újra és újra.
Figyeljen saját testi és lelki egészségére!
Szabaduljon el időnként otthonról, vagyis ne töltsön naponta 24 órát beteg rokonával. Ilyenkor sportoljon, töltsön időt a szabad levegőn, találkozzon barátaival, vegyen részt kulturális eseményeken – vagy bármi egyéb, olyan dologgal töltse az időt, ami mind testi, mind lelki jóllétét segíti.
Keresse a közös, pozitív élményeket!
A demencia súlyosságától függően változnak az együtt megélhető örömforrások, és régi, kedves közös programjaink idővel a betegség áldozatává válhatnak. Ne adjuk fel: keressünk helyette másokat, újakat, még akkor is, ha ez esetleg a komfortzónánkon kívül esik, hiszen saját érdekünk is ezt diktálja. Lehet, hogy korábban ismeretterjesztő előadásokra jártunk együtt, de ez nem jelenti azt, hogy a tai chi klubot ne tudnánk közösen élvezni.
A tanácsok többsége egészen nyilvánvalónak tűnik, ugyanakkor tudjuk, hogy a valóságban elképesztően nehéz lehet követni őket. Mégis érdemes igyekezni, hiszen hosszú távon az a cél, hogy a körülményekhez képest mindkét fél a lehető legjobban érezze magát a bőrében. És még valami: ne feledkezzen meg róla, hogy milyen elképesztően fontos és értékes dolgot csinál! A közepes és súlyos fokú demenciában szenvedő betegek rengeteg odafigyelést igényelnek, és hozzátartozói ápolás nélkül sokkal többen és hamarabb kerülnének otthonokba, intézményekbe. Nem beszélve arról, hogy amerikai becslések szerint hozzátartozói otthonápolás nélkül a demens idősek ellátása akkora terhet róna az államra, ami alapjaiban ingatná meg a gazdaságot.
Legutóbbi hozzászólások